Mire elég a betonszabvány?

Mire elég a betonszabvány

A betontechnológia területén gyakran merülnek fel kérdések és bizonytalanságok.

Egy-egy projekt megvalósításakor nem mindig egyértelmű, hogy elegendő-e a szabványok előírásait követni, vagy szükség van mélyebb szakmai ismeretekre és gyakorlati tapasztalatra is.

 

A beruházások során általában arra törekednek, hogy a beton megfeleljen a tervezőmérnök által kiírt betonjelölésnek, és a hozzá tartozó kitéti osztály követelményeinek. De vajon ez minden esetben elegendő?

Mit jelent ez pontosan?

A hatályos EN 206 betonszabvány, valamint az annak magyar kiegészítéseit és módosításait tartalmazó MSZ 4798 szabvány viszonylag egyszerűen és egyértelműen határozza meg, hogy az egyes környezeti hatások esetén milyen kitéti osztályt kell megadni a beton jelölésében.

 

A tervező ezek alapján választja ki a szükséges kitéti osztályt, de nem minden esetben rendelkezik teljes körű információval a szerkezetet érő tényleges környezeti hatásokról.

 

A szabvány ugyanis nem tér ki minden lehetséges helyzetre részletesen. Emiatt ugyanaz a betonjelölés többféle környezeti igénybevételt takarhat, amelyekhez eltérő betontechnológiai megoldásokra lehet szükség.

 

Vagyis önmagában a betonjelölés nem mindig mutatja meg egyértelműen, hogy milyen összetételi határértékeket kell figyelembe venni, vagy a szerkezetnek milyen valós környezeti vagy kémiai hatásoknak kell ellenállnia.

De honnan tudhatjuk, hogy a tervező által megadott kitéti osztály valóban a tényleges környezeti hatásokat tükrözi? 

Honnan tudhatjuk, hogy a beton gyártója ugyanúgy értelmezi az előírást, ahogyan azt a tervező szándéka és a valós körülmények megkövetelik?

Hol lehetnek a buktatók?

Két példán keresztül mutatom be, milyen eltéréseket okozhat ugyanannak a szabványnak az eltérő értelmezése. Az első esetből azt is láthatjuk, hogy a megfelelő kitéti osztály kiválasztásával a gyártás és a kivitelezés is egyszerűbbé válhat.

 

A jelenlegi építőipari trendet követve az eseteket előregyártott elemeknél mutatom be.

1. Fagyállósági kitéti osztályok – XF2 vagy XF2(H)?

Lábazati panelek előírásaiban gyakran találkozhatunk az XF2 fagyállósági kitéti osztállyal. Ehhez a szabvány meghatározott követelményeket rendel (lásd a táblázatban). 

Fagyás-olvadás okozta korrózió

Az XF2 osztály esetén légbuborékképző szer alkalmazása szükséges és C25/30 szilárdsági osztályú beton is elegendő lehet.

 

Az XF2(H) osztály ezzel szemben légbuborékképző szer nélkül, C35/45 szilárdsági osztályú betont ír elő. A jelölésben szereplő „H” a szabvány magyarországi kiegészítésére utal.

 

Előregyártott elemek esetén az XF2(H) követelményeinek teljesítése biztonságosabb egy gyártó számára, mint légbuborékképző szerrel, 4–6 V% közötti légtartalommal előállítani egyenletes minőségű betont megbízhatóan, folyamatosan és minden körülmények között.

 

A frissbetonok képzett légtartalmát illik megmérni, szoros kontrollt igényel és nem megfelelőség esetén a javíthatósága problémás.

 

A két megoldás tehát nagyon különböző betonokat jelent, miközben ugyanannak a környezeti körülménynek felel meg mindkettő.

2. Kémiai korróziós kitéti osztályok – XA2

Az XA2 osztályoknak megfelelő betonoknál többféle korróziós mechanizmust különböztetünk meg, például az oldódásos vagy a duzzadásos korróziót. Ez alapján az alkalmazandó beton- és cementfajták tekintetében is óriási különbségek lehetnek. Ennek pontos tisztázása nélkül komoly félreértések adódhatnak, ugyanis magából a kitéti osztály jelöléséből ez nem derül ki.

 

Előfordulhat például, hogy a tervező az oldódásos korrózió miatt írta elő ugyanazt a jelölést, amelyre a betonüzem vagy az előregyártó üzem a duzzadásos korróziós igénybevételre alkalmas (szulfátálló) megoldást adja – vagy fordítva.

 

A helyzet megértéséhez az MSZ 4799 szabványt is segítségül kell hívnunk, amelyet az MSZ 4798 szabvánnyal együtt szükséges értelmezni.

A szabványban szereplő ajánlások alapján az XA2 osztályhoz tartozó, oldódásos korrózióval terhelt környezetben több cement fajta is alkalmazható. Ilyenek a CEM II/A-S 42,5 N, CEM II/A-S 42,5 R, CEM II/A-S 52,5 N, a CEM II/B-S 42,5 N, valamint CEM II/B-M(S-V) 42,5 N. Emellett a CEM III jelölésű cementek alkalmazása is javasolt.

 

Duzzadásos korrózió esetén viszont kifejezetten SR 0, azaz szulfátálló, vagy MSR, azaz mérsékelten szulfátálló cement alkalmazása szükséges a megfelelő ellenállás biztosításához.

Mit jelent mindez az előregyártásban?

Egy előregyártó üzemben a CEM III cement hátrányt jelent, mivel lassú a szilárdságfejlődése, borul a zsaluforgási sebessége, (csökken a termelékenysége). Tehát 42,5 vagy 52,5 jelölésű cementek használata a gazdaságos. Ha van S (slag) jelölésű, tehát kohósalakos cement az üzemben, akkor az oldódásos korróziónak ellenálló betont tudnak gyártani anélkül, hogy a gyártási rend, az ütemezések érdemben borulnának. 

 

Amikor a tervező kiírja az XA2 kitéti osztályt, akkor a jelölésből nem derül ki egyértelműen a korrózió fajtája, tehát az, hogy milyen alapanyagokból lehet azt a betont elkészíteni.

Mi a megoldás?

A betonnak sokrétű, sokszor szélsőséges követelményeknek kell megfelelnie, amihez a szabványalkotók által adott általános iránymutatás önmagában nem minden esetben elég. Ilyenkor az iparágban felgyülemlett gyakorlati tapasztalatokra és a betontechnológus szakemberek specifikus ismereteire is szükség van.

Fontos, hogy a tervezési vagy előkészítési oldalon dolgozó kollégák tisztában legyenek azzal, meddig terjed a saját kompetenciájuk, mikor van szükségük további információkra és mikor elengedhetetlen külső szakmai segítség bevonása – mindezt azért, hogy a kivitelezés során valóban tartós és műszakilag megalapozott megoldások születhessenek. 

 

A cél nem csupán a szabványi előírások teljesítése, hanem olyan beton és vasbetonszerkezet kialakítása, amely a valós környezeti hatásoknak felel meg és hosszú távon biztosítja a tartósságot.

A gondosan megtervezett betonrecept kulcsfontosságú a tartós és megbízható szerkezetek létrehozásához. A betonösszetétel tervezésekor a legmegfelelőbb alapanyagok kiválasztása mellett különösen fontos ügyelni azok egyedi tulajdonságaira, a beépítési körülményekre, illetve az egyedi igényekre egyaránt.  

Kapcsolódó tartalmak: – Betontechnológiai tervezés – Tanácsadás – Termékfejlesztés
Scroll to Top